Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Húsvét

2015.04.06

Ha arra gondolok, hogy mindenki ünnepel, akor joggal kérdezhetnék meg azt , hogy miért nem teszem, Mert jelen körülményeim nem teszik lehetővé azt hogy ezt megtegyem. Olyan ez, mint az alkímia. Egyetlen egy részlet hiánya is elég, hogy ne jöjjön létre a nagy mű. Tulajdonképpen az Ünnep, mint olyan reprodukciója lenne, ha megtudnám tenni. Sajnos azonban, csak meg tudok emlékezni róla, mert jelenleg egy idegen országban annak idegen kultúrájában élek. Sőt azt is mondhatnám, hogy idegen kultúrák találkozásának közepében vagyok. Persze ha lehet egyáltalán kulturaként érzékelni az itt élő különböző népek kisugárzását. Nem tudok másként fogalmazni erről, mert valószínű, hogy mindegyik népcsoport a saját országában rendelkezik saját tárgyi kultúrával is, de ide csak önmagukat hozták, és ha kinézek az ablakon,akkor csak azt látom, hogy jöl össze van keverve minden mindennel. Még az évszakok is kezdik lassan elveszíteni értelműket. A húsvéthoz számomra hozzátartozik a tavasz, a zöld, a fű. Úgy, mint a karácsonyhoz a hó. És ha késne is ezen kegy az Égből, legalább a hideg a hirnőke, és nem a forroság. De hát miről is beszélek, ha tiszta az idő, átlátni Afrikába.  De térjünk vissza  húsvétra, és arra, hogy milyen is volt ez az ünnep nagyon régen..

Erdélyben, legalább is Csikszeredában a székelyek úgy ünneplik a húsvétot, hogy első körből fel kelnek reggel:-), majd felveszik a legszebb ruhájukat, és a felkelő nappal együtt fogják a fonott kosarat, melyben előző este már szép gondosan belepakolgatták az összes földi jót, amely elengedhetetlenűl tartalmazza a bárány különböző változatait. számszerűen kettöt: a sült bárány combot vagy  a töltött bárányt de vannak esetek ahol mindkettő szerepel. A kosár elengedhetetlen tartozéka a főt tojás, a zöldségek, a húsvéti sonka, a mákos talán diós kalács, illetve még egyébb ehez hasonlók,de van benne pálinka is és bor is. Tulajdonképpen minden ami a húsvéti idő alatt elfogyasztott élelem tartozéka. De különösen a reggeli, ami akkor a legjobb ha még vasárnapra is esik. A vasárnap amúgy is fokozza a vallásos izgalmakat:-). Természetesen itt arra is gondolni kell,amitől ez az izgalom az emberek fejében keletkezik, mégpedig az, hogy ugyan kik lesznek ott abban a sorban a templom udvaron. 

Mert a fentiekben említett kosár végül, fehér kendővel letakarásra kerül, és az emberek harangszó kíséretében elindulnak a templomok irányába. Ha kinéz az ember az ablakon,csak annyit lát, hogy lehajtott fejű, álmos emberek, karjukon fehér kendővel letakart kosarakban visznek valamit a templomok fele. És szol a harang a templomokbol. A papok mindig valahogy hamarabb kelnek ott fel, mint az emberek, ezt soha nem értettem. Pedig ez a kép meglehetősen azt tükrözi, hogy alszik még az egész város, és még a reggeli köd és talán dér is ott van még a felkelő nap előtt. De ők mégis igyekszenek a templomokba, hogy le ne késsék a szenteltetést. Mert ott így hívjuk. Természetesen a Jó Isten ahogy ott utalnak rá, mindig ad egy ujabb alkalmat,nincs ez másként a húsvéttal sem, vagyis a szenteltetéssel. Akik elaludtak, azok ujra és ujra, majdnem egy fél napon keresztül vonulhatnak a templomokba, ha jol emlékszem óránként. 

Szoval, ott állnak sorban az emberek a kosarak a földön és az öreg pap egy tömjénfüstöt árasztó valamivel a kezében járkál a sorok között és kántálás közben ( amire  a helyi kántor  rásegít, aki egyébként nagyszerű tudású latin tanár is) megáldja a kosarakat a földön. Ez az egyik ok, amiért mindenki ott áll a sorban és amire egész éven át vártak. A másik dolog, ami ilyenkor még fokozottabb, mint a szokásos templomi vasárnapokon, az az, hogy ugyan ki és miért van ott, ugy ahogy ott van. Ez alol az sem bujhatott ki , aki nem volt ott, mert biztos lehetett benne, hogy mindenki tudja ezt és már rég megfordult az emberek fejében, hogy ugyan vajon, miért nem jött el. Persze, ezekről a sötét gondolatokról általában senki nem beszélt, vagy csak titokban úgy hogy azt senki ne vegye észre, két keresztvetés között oda sugta egyik a másiknak. Ne adj Isten, ha megjelent a polgármester is a sorban, vagy valaki aki nevezetesebb személyiség volt a városban :-)

Végül persze mindenki megtalálja amit keres, áldást, információt, mindent amit csak a templomokban lehet találni, majd hazatér a családi reggelihez, hogy kielemezze a látottakat. Közben már a nap is felkelt. Erről a szenteltetésről ezuttal ismét lemaradtam, de nem baj, ez olyan hogy kár bánni, itt minden örökké tart, majd lessz rá alkalmam következőben, itt úgy is minden ugyan úgy megy változás nélkül. Majd jövőre, gondoltam akkor, amint hallottam, ahogy kopognak az ajtón. Nagyapám érkezett a templomból a megszentelt kosárral a kezében, valahogy olyan volt, mintha nem ragadt volna rá a sok fontos dolog aznap reggel Isten házában. Úgy tünt, mintha tényleg megszentelt kosarat hozott volna a templombol, ahogy kiporosodott arccal ott állt a bejárati ajtóban és én kacagva szaladtam felé, miközben az asztalon már ott volt az ünnepi teriték, ahogy mindig is lenni szokott.

Ezek és hasonló töredékképek jutottak eszembe, amikor azon gondolkodtam, hogy mit válaszoljak azoknak a régi barátaimnak, akik kellemes ünnepeket kívánnak. 

 

 

 

 
 

 


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Október / 2019 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 22378
30 nap: 2047
24 óra: 58