Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az első hó

2013.03.01

teli-szep-kepek10.jpg

 1. November volt, hidegre fordult az idő,

Hófelhők magaslottak a távoli nyugaton.

Csak a Szél ki ott volt velem,

S valahol ott fennt az Égben,

Vagy talán itt bennt a szívben

Lágy dallamot hallatott.


2. Hárman voltunk: Ők meg én.

Északról a büszke Szél,

Jómagam és...az Emlék.

Az emlék róla s hogy milyen volt,

Milyen volt az őszi Ég.


3. Óh igen! Az az őszi Ég!

Az a mérhetetlen Szép!

Mint  a tenger s mint a szeme tükre

Zafirköntösbe öltözött azúrvégtelenség.


4. Aztán utolért a jelen,

És a  sötét felhők mögűl

Előbukkant hirtelen

Az a jövő melynek élte

Csupán, mint a kérész...

Néhány órás de az enyém.


5. Csak az enyém, senki másé,

Nincs jövöje csupán multja,

És sorsa is a végtelené,

Hatalmas kék időtengeré.


6. Észbe kapva szaladtam hát,

S velem szaladt a Szél is!

Szaladtunk az Emlék után

Mely megszökött a szívemből

S testet öltve ott várt reám!


7. Hát újra eljött ez a nap,

Sorsom viharában újabb fordulat,

S meseautóját kísérte a Szél,

A Szél s a Tél...

Az első tél mit együtt láttunk meg,

S zafirkék szemében a Dallam, a Varázs s a Pillanat!


8. Óh igen! A Pillanat a Dallam s a Varázs,

Kék szemeiben ott éltek,

S melyekről tudtam, hogy attól szépek,

Hogy éltük, mint a gyertya lángja,

De fényük, mint a tenger tisztasága,

Mint az őszi égbolt kék gyémántja

Mint a megváltásról álmodó lélek 

Éjszakai boldogsága...

 
 

 


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Október / 2019 >>


Statisztika

Most: 2
Összes: 24527
30 nap: 1952
24 óra: 54