Ha szemem lehunyom

1. Ha szemem lehunyom,
Mindig csak őt látom,
Tengerkék szemében
Végtelen határok...
2. Sokszor csak bolyongok
Csendben és némán...
Elmélázva nézem őt,
S ő nem érti mi bánt...
3. S akkor: csak lehunyom szemem,
Mert fáj és éget
A könny s a kérdés
Tengerkék szemében.
4. A kérdés, mely hozzám szól:
"mi a baj, mi bánt,
mi ez a csend mely ismét nyomaszt téged?"
5. S közben szeme jégben úszik,
Nem érti ő, hogyan is értené..
Talán nincs is szive,
Lelke rég halott ,már!
Csak az emlék! Az emlék ,ami ott él
Valahol a szeme tükrén,
Csak az emlék, hogy egyszer talán
Réges-régen, ő is élt még, ő is érzett...
6. Ha szemem lehunyom,
Mindig csak ezt látom,
Lelkének sírján hófehér virágok
Tengerkék szemében
Végtelen határok...
