Ne menj még!
1. szakasz
Évek hosszu sora után
Visszaemlékezem terád...
Ugyanaz az utca, ugyanaz a nyár...
Kereslek de nem talállak,
Nem jössz már...
2 szakasz
Ugyanaz a szürke élet
Ugyanaz az ember éppen
Most is elmegy, most is ott áll...
Rád köszön, mert ismer talán.
3 szakasz
Ugyanolyan árnyak, ugyanolyan fák
Ugyanolyan szellő,
Meleg, fülledt, nyári délután...
4 szakasz
Olyan sok minden történt már,
S te eltüntél a varázslattal,
Talán nem is voltál...
5 szakasz
Fáj. Az , hogy nem jössz már...
Az, hogy becsaptál, hogy megöltél mindent
Mindent , ami Te voltál!
6 szakasz
Ugyanaz a város, ugyanaz a nyár
De akármi is történt, s bármennyire fáj,
Én mégis azért köszönöm, hogy olykor-olykor
Van még néhány pillanat mely felragyog
A szemedben, mint tiszta fény a tó tükrén,
7 szakasz
S mely visszahozza buta hitem,
Hogy lehet ugy , mint akkor rég,
S te is talán szeretsz még.
