Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gondolatok a szerelemről

2019.06.22

Az élet , amit látunk magunk körül csak a miénk. Elképzelhető, hogy vannak másféle nézőpontok,tények,de ezekről csak hallottunk, mert nem  a sajátjaink.

A világot mindenki a saját szemüvegén keresztül látja, mondani szokás. Az is igaz, hogy arra is hajlamos az ember hogy amit lát az nem fér össze az általa épitett illuzióval. Általánositani kár lenne ,hiszen az előbbi kijelentés épp azt támasztaná alá,hogy a valóság csak a saját valóságom, igy hogyan beszélhetnék másvalaki teljesen más valóságáról. Hogyan is beszélhetnék a Szerelemről, amikor azt sem tudom mi az. Nyilván vannak köztünk olyan emberek is akik átélték ,megélték, és élik  ezen érzelem minden magasztos spirituális vonatkozását, igy ők maguk a földön élő angyalok vagy a nagyon kivételesek. Minden csodálatom az ővék, és jómagam is amondó vagyok, hogy valahol tényleg léteznie kell,mert a lélek hangja emlékszik,és állandó keresésében van. De mit keres ? Miért nem találja? Mit talált mostanig ? Kegyetlen és megsemmisitő a gondolata annak ,ha szembe néz az ember az eddigi munkájával és lerántja a félelem generálta illuzió leplét a saját életéről. Megszűnik egy csomó betegsége, elhagyhat egy csomó gyógyszert, egyszeribe béke és nyugalom fog beáramolni az életébe. Na de ezt csak kevesen vállalják be. Mert fájdalmas, mert leszed rólad mindent , ami nem te vagy.Ki is vagy te tulajdonképpen ?  Ki vagy és mivel töltöd itt az időd a Föld nevű bolygón ? 

Normál , megszokott esetben azzal,hogy másnak dolgozol vagy ha nem másnak, akkor saját magad rabszolgája vagy.Ha kicsi ha nagy,mind egy csöpp igazi szeretet az, amiért kinok-kinjával hordod az álarcaidat, és mindig megmagyarázod magadnak,hogy van értelme, és ami nem tetszik a felett úgy is nyugodtan szemet lehet hunyni. Majd jönnek a betegségek, az elhizás és a különboző egészségügyi panaszok. A globális világ hatalmas mókuskereke. De egymás vállát meg lehet nyugodtan veregetni a többi úgy sem látszik. 

A nyugodt ,boldog élet csak a bátraknak jár. Akik beválalják, hogy lerántják a saját maguk által alkotott leplet a valóságukról ami körülveszi őket. Ha végre egyszer szembenéznek azzal,hogy melyek a hiányosságaik,és nem vádolják azért a másikat, ha egy egészségesebb almát csodál meg. Ideje lenne megérteni azt,hogy a másik ember számára soha nem leszünk száz százalékig megfelelőek,igy nem is érdemes vele próbálkozni. Evólúciós kényszer vezérli a biológiai testünket arra,hogy felkapjuk a fejünket ha arra érdemes egyed kerül a látószögünkbe. Dühbe gurulni és a Szerelemre hivatkozni ,azt szolgáltatni a számonkérés alapjáúl? Mindig összedöl olyankor egy kicsike világ. Na de még szerencse hogy ott az a jó puha homok a fejünknek és az a rengeteg magyarázat. Esszük és elhisszük,de aztán egyszer úgy is kijön. Higgyék el,nem számit. Lehet az embernek átlagon felüli külseje,de lehet ennek a forditottja is,addig amig illúziókat kergetnek a Szerelemmel kapcsolatban addig mindig pofára fognak esni,sőt agyon is hajszolhatják magukat úgy is meglesz a fejfelkapás. Egyelőre úgy tünik a lelkünk ismeri a Szerelmet, de a fizikai lényünk még aligha találta meg. Persze azt is tudom, hogy a jelenlévők mindig kivételek, és X . pontosan ennek az ellenkezője. 

No, de akkor hogyan tovább. Lehet attól boldogan élni és úgy is érezhetjük, hogy szerelmesek vagyunk, de az úgy érezni és valóban annak lenni között oriási különbség van. 

Hogy honnan lehet ezt tudni ? A jelek, mindig elárulják azt, hogy kivel van dolgunk. Földi emberrel vagy igazi és egyetlen másik felünkkel. Járjanak nyitott szemmel, és ne féljenek, mindenképp nyerni fognak. Békét mind a két úton. Ha ezzel megvannak-és ne adj Isten véletlenül rájönnének arra hogy X nem a másik felük, csak egy jó, aranyos, kedves stb...stb nő vagy férfi-elkezdhetnek foglalkozni saját magukkal ami azt foglalná magába, hogy elkezdenek a saját maguk barátai szerelmei, társai ,igazmondói óvói és védelmezői lenni.

 
 

 


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Október / 2019 >>


Statisztika

Most: 2
Összes: 24528
30 nap: 1951
24 óra: 54