Őt akarom, nem téged!
1 Itt van egy fénykép,
Te vagy rajta, nézlek...
Fáradt szemekkel, merengve,
Lassan felidézlek...
2. Nincs mosoly arcodon
De mégis más voltál,
Nem is tudom ősz volt-e
Vagy egy nyári délután...
3. Lassú színek játéka,
Színek, árnyék, lemenő napsugár...
Azt gondoltuk természetes,
Csak egy nyári délután...
4. Fene tudja mi volt az,
Mi akkor ott arra késztetett,
Hogy lopjam el a pillanatot,
S lencsevégre vegyelek...
5. Köszönöm de átkozom is
Azt a bármit, ami akkor ezt súgta ott énnekem,
Hogy lopjam el a pillanatot
S így maradjál meg nekem.
6. Köszönöm, mert igaza volt,
De átkozom, mert többet nem szolt !
Nem mondta, hogy szoljak én is
S mondjam ott el te neked,
Hogy most vagyunk a Menyországban
S nem pokol az életed!
7. Nem mondta, hogy szoljak én is,
Hogy meglásd akkor,
S te is mutasd meg nekem,
Hogy nincs több bánat, szomoruság, reményvesztett gyötrelem!
8. Bárcsak akkor tudtuk volna,
Hogy ez az az a pillanat,
Amit sokan vágyva - vágynak,
De csak kevesen kapnak!
9. Bárcsak mosoly lett volna
Akkor ott az arcodon,
Bárcsak jobban örültünk volna,
Hogy te és én így együtt vagyunk!
10. Vagy te tudtad volna ,
S érezted is tán?
Érezted, s csak én hittem azt,
Hogy mindig így lessz már?
11. Nézem a fényképet,
S nem hiszem, nem hiszem,
Hogy nincsen már semmi más,
Hogy soha többet nem lessz olyan,
Mint azon a délután...
12. Hova tünt el, ki vette el,
Hol van az én nagy szerelmem ,
Hol van az én féltett kincsem,
Hol van az a varázs?
Őt akarom, nem tégedet
Őt a képről s ugyanazt a délutánt!
